Mi után kell szochót fizetni?
A szocho a jövedelmek széles körét terheli. A leggyakoribb esetek:
- az összevont adóalapba tartozó jövedelem (pl. munkabér, megbízási díj) után;
- egyes külön adózó juttatások után: béren kívüli juttatás, béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatás, kamatkedvezmény;
- tőkejövedelmek után: vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzés, osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereség;
- a természetes személy kamatjövedelme és a tartós befektetésből származó lekötési hozam után.
Munkaviszonynál a szocho alapja általában megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.
Ki viseli?
A munkabér és a kifizetői juttatások szochóját a kifizető (a munkáltató, a cég) fizeti. A tőkejövedelmeknél (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) viszont a szocho a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli: jellemzően a kifizető vonja le és utalja be, ennek hiányában (pl. külföldről kapott osztaléknál) pedig a magánszemély rendezi az szja-bevallásában.
A mérték
Az adó az adóalap 13%-a. A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásoknál és a kamatkedvezménynél az adóalap a juttatás értékének 1,18-szorosa. A szochót nem pénzbeli juttatásnál is meg kell fizetni. Egyetlen kivétel a mértékben a tartós befektetési szerződés lekötési hozama: ott a lekötés hosszától függően 0%, 8% vagy 13% az adó.
Példa
A cég 100 000 Ft értékű, egyes meghatározott juttatásnak minősülő ajándékot ad a dolgozónak. Az adóalap nem 100 000, hanem 100 000 × 1,18 = 118 000 Ft, erre jön a 15% szja (17 700 Ft) és a 13% szocho (15 340 Ft). A juttatás így összesen 33 040 Ft közterhet visel, vagyis a cégnek 133 040 Ft-jába kerül.
Felső határ a tőkejövedelmeken
Bizonyos jövedelmeknél (osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzés) a természetes személyt terhelő szochónak van egy felső határa. Az adót csak addig kell fizetni, amíg az összevont adóalapba tartozó jövedelmeid és a nevesített tőkejövedelmeid együttes összege a tárgyévben eléri a minimálbér huszonnégyszeresét:
7 747 200 FtAdófizetési felső határ (2026)
Ami e fölött van, azt a felsorolt tőkejövedelmeknél már nem terheli szocho.
Példa
Ha egyéni vállalkozóként a munkaviszonyodból 5 200 000 Ft összevont adóalapba tartozó jövedelmed és 3 000 000 Ft osztalékalapod van, akkor csak 2 547 200 Ft után kell szochót fizetned, a többi már a 7 747 200 Ft-os plafon fölé esik.
Fontos kivétel: a kamatjövedelem és a tartós befektetésből származó jövedelem nem számít bele a felső határba, ezek teljes összege szocho-alapot képez.
A kamatjövedelem szochója
2023. július 1. óta a kamatjövedelmet 15% szja mellett 13% szocho is terheli. Nem kell viszont szochót fizetni például:
- a 2023. július 1. előtt lekötött betétek, megvásárolt értékpapírok kamata után;
- a lakossági állampapír kamata és a babakötvény után;
- az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után.
Mikor NEM kell szochót fizetni?
Számos jogviszonynál és jövedelemnél nincs szocho-kötelezettség. A leggyakoribbak:
Jogviszony alapján mentes
- a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni/társas vállalkozó;
- a saját jogú nyugdíjas munkavállaló (az egyéb jövedelmet kivéve);
- a szakképzési munkaszerződés és a hallgatói munkaszerződés;
- az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló tagja.
Jövedelem alapján mentes
- az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
- a táppénz, csed, gyed, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás;
- a magánnyugdíjpénztári és önkéntes pénztári szolgáltatás;
- az álláskeresési támogatás.
Van, amikor egy másik adó váltja ki a szochót. A kisvállalati adó (KIVA) alanya a bérek után nem fizet külön szochót, a KIVA a társasági adó mellett ezt is magában foglalja. A KATA-s kisadózó tételes adója szintén kiváltja a szochót a saját tevékenységére. Ilyenkor nem arról van szó, hogy „mentes” a jövedelem, hanem hogy a szocho szerepét egy összevont adó tölti be.
Kedvezmények, amelyek csökkentik a szochót
A foglalkoztatók több kedvezményt is igénybe vehetnek, egy munkavállalóra egyszerre csak egyet (kivéve a duális képzés esetén). Itt a legfontosabbakat vesszük végig, a teljes listát és a részletszabályokat a szocho-kedvezményekről szóló cikkünkben találod:
Munkaerőpiacra lépők kedvezménye
- Feltétel
- A munkavállaló a foglalkoztatás kezdetét megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig volt biztosított munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az anyasági ellátás és a közfoglalkoztatás időtartama nem számít bele.
- Mérték
- A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%, majd hat hónapig ennek a fele.
- Érvényesíthetőség
- 18 hónap: 12 hónapig a teljes mérték, majd további 6 hónapig a fele.
Példa: 400 000 Ft-os bérnél a szocho 52 000 Ft. A bér meghaladja a minimálbért, ezért a kedvezmény a korlátra, 41 964 Ft-ra szűkül, így 10 036 Ft fizetendő; a 13–18. hónapban ennek a fele jár.
Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők
- Feltétel
- Munkaerőpiacra lépő nő az előző pont szerinti feltétellel, aki legalább három gyermekre tekintettel szülőként családi pótlékra jogosult.
- Mérték
- A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%, a negyedik–ötödik évben ennek a fele.
- Érvényesíthetőség
- Öt év: az első három évben a teljes mérték, a negyedik–ötödik évben a fele. A jogosultságot nem szünteti meg, ha közben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik.
Példa: 350 000 Ft-os bérnél a szocho 45 500 Ft. A bér meghaladja a minimálbért, ezért a kedvezmény 41 964 Ft, így 3 536 Ft fizetendő.
Megváltozott munkaképességű személyek
- Feltétel
- Az érintett egészségi állapota a komplex minősítés alapján legfeljebb 60%-os, vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül. Idetartozik az is, aki 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és ma rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül. Nem csak munkavállaló után jár: az egyéni vállalkozó saját maga után, a Bt., Kkt. és Kft. pedig a tagja után is igénybe veheti.
- Mérték
- A megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese utáni 13%.
- Érvényesíthetőség
- Időkorlát nélkül. A jogosultság megszűnését követő hónaptól már nem vehető igénybe.
Példa: 500 000 Ft-os bérnél, ami a minimálbér kétszerese (645 600 Ft) alatt van, a teljes 65 000 Ft szocho elengedhető.
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakör
- Feltétel
- A munkakör a FEOR-08 9. főcsoportjába tartozik, vagy a jogszabályban megnevezett mezőgazdasági munkakörök egyike. Ha a munkavállalót az időszak egy részében nem kizárólag ilyen munkakörben foglalkoztatták, arra az időszakra a kedvezmény nem érvényesíthető.
- Mérték
- A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%-os adó 50%-a.
- Érvényesíthetőség
- Időkorlát nélkül, amíg a munkakör ilyen.
Példa: egy takarító (FEOR 9.) 300 000 Ft-os bérénél a 39 000 Ft szocho fele, 19 500 Ft engedhető el, így 19 500 Ft fizetendő. A bér a minimálbér alatt van, ezért a korlát nem lép be.
Szakirányú oktatás és duális képzés
- Feltétel
- Szakképzési munkaszerződéssel vagy hallgatói munkaszerződéssel folytatott szakirányú oktatás, illetve duális képzés.
- Mérték
- Az arányosított önköltség, illetve alapnormatíva alapján a képzés napjaira számított összeg, ami adó-visszaigénylés keretében a fizetendő adót meghaladóan is érvényesíthető. Sikeres szakmai vizsga után, legalább hat hónapos szakképzési munkaszerződésnél a már igénybe vett kedvezmény további 20%-a is jár. A konkrét összeget a szakma súlyszorzójával az MKIK duális kalkulátorával tudod kiszámolni.
- Érvényesíthetőség
- Időkorlát nélkül, kivéve, ha a képzésben részt vevő az oktatást a saját foglalkoztatójánál teljesíti: ilyenkor legfeljebb 12 hónapig.
Bevallás és befizetés
A kifizetőt terhelő szochót főszabály szerint havonta kell megállapítani, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani és megfizetni. Egyes juttatásokra ettől eltérő szabályok vonatkoznak: például a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások szochóját főszabály szerint negyedévente kell bevallani és megfizetni.
A természetes személyt terhelő szochót – például kifizetőtől származó osztalék után – a kifizető levonja, bevallja és megfizeti. Ha nincs kifizető, vagy a szocho nem vonható le, azt a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, a NAV „A szociális hozzájárulási adó” (2026. 01. 16.) információs füzete alapján készült, és nem minősül adótanácsadásnak. A saját helyzetedre szabott döntésben a Könyvelve.hu könyvelői segítenek.