A szociális hozzájárulási adó (szocho) az a 13%-os közteher iEgyetlen kivétel a tartós befektetési szerződés lekötési hozama: ott a lekötés hosszától függően 0%, 8% vagy 13% az adó., amit jellemzően a kifizető fizet a magánszemélynek juttatott jövedelem után, a bruttó összeg felett. A törvény viszont több szocho-kedvezményt kínál, amelyekkel bizonyos munkavállalók után kevesebbet, esetenként semmit nem fizetsz. Ebben a cikkben végigvesszük, melyik kedvezmény kinek jár, és mekkora a megtakarítás. A szocho általános szabályairól külön cikkünk szól.
Két alapszabály
A számításnál a viszonyítási alap jellemzően a minimálbér (2026-ban 322 800 Ft), néhány kedvezménynél annak többszöröse.
A legfontosabb kedvezmények
Munkaerőpiacra lépők
Kinek? A kifizető érvényesítheti a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal. A közfoglalkoztatás időtartama nem számít bele. A kedvezmény magyar állampolgár, valamint Ukrajna és Szerbia állampolgárának foglalkoztatása esetén alkalmazható.
Mennyi? A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az első 12 hónapban 13%, majd a következő 6 hónapban 6,5%. Az érvényesítési időszak összesen 18 hónap.
Igazolás: a kedvezmény a NAV igazolása alapján érvényesíthető. A NAV a 08E biztosítotti bejelentés után hivatalból, a foglalkoztatás kezdetét követő hónap 10-éig állítja ki az igazolást. Biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére történik az igazolás kiállítása.
Anyasági ellátás: a 92 napba nem számít bele a csed, gyed, gyes, gyet és örökbefogadói díj folyósításának időszaka, kivéve, ha az ellátás mellett más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony is fennáll. Az ellátás után a korábbi munkáltatóhoz történő visszatérés is kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének számít.
Munkáltatóváltásnál a 18 hónapos időszak nem indul újra: az új munkáltató csak az eredeti érvényesítési időszakból még hátralévő részre veheti igénybe a kedvezményt, akkor is, ha a foglalkoztatás nem volt folyamatos. A kedvezmény arra az egész hónapra is jár, amelyben az első 12 hónap, illetve a 18. hónap véget ér.
Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők
Kinek? A kifizető érvényesítheti a munkaerőpiacra lépő nő után, aki legalább három gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult.
Mennyi? A bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után az első három évben a teljes 13%, a negyedik és ötödik évben annak fele.
Amire figyelj: a munkaerőpiacra lépő feltételt is teljesíteni kell, vagyis a 365 napon belüli legfeljebb 92 nap biztosítást. A jogosultságot nem érinti, ha az időszak alatt megszűnik a három gyermek utáni családi pótlékra való jogosultság. A részkedvezmény arra az egész hónapra is jár, amelyben a harmadik, illetve az ötödik év véget ér. Ha az érvényesítési időszak alatt változik a kifizető, az új kifizető a hátralévő részre igénybe veheti a kedvezményt, akkor is, ha a foglalkoztatás nem folyamatos.
Megváltozott munkaképességű személyek
Kinek? A kifizető érvényesítheti a munkavállaló után, az egyéni vállalkozó saját maga után, a Kkt., Bt., Kft., egyéni cég, továbbá például a közös vállalat, az egyesülés, valamint az ügyvédi, közjegyzői és végrehajtói iroda pedig a tagja után.
Ki minősül megváltozott munkaképességűnek? Akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján legfeljebb 60%-os, vagy aki fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül. Idetartozik az is, aki 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és ma rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
Mennyi? A megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2026-ban 645 600 Ft) 13%-a. Az alapba nem tartoznak bele a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások, valamint a tőkejövedelmek.
Amire figyelj: a kedvezmény érvényes komplex minősítés vagy ellátást igazoló határozat birtokában jár, és a jogosultság megszűnését követő hónaptól már nem vehető igénybe; az érintettnek a határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül szólnia kell a kifizetőnek.
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakör
Kinek? A kifizető érvényesítheti a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, ha a munkakör a FEOR 9. főcsoportjába tartozik (szakképzettséget nem igénylő), vagy a meghatározott mezőgazdasági munkakörök egyike.
Mennyi? A bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%-os adó 50%-a. Ha a foglalkoztatás nem kizárólag ilyen munkakörben valósul meg, a kedvezmény nem érvényesíthető.
Amire figyelj: a mezőgazdasági kör pontosan meghatározott: a FEOR-08 61. csoportja, a 7333-ból a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója, valamint a 8421 szerinti munkakör. A kedvezmény csak munkaviszonyra jár.
Közfoglalkoztatottak
Kinek? A közfoglalkoztató érvényesítheti a közfoglalkoztatott után. Közfoglalkoztató például a helyi és nemzetiségi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyházi jogi személy, a civil és közhasznú szervezet, a szociális szövetkezet vagy az erdőgazdálkodó. (Ez az egyetlen kedvezmény, amit költségvetési szerv is érvényesíthet.)
Ki a közfoglalkoztatott? Az a 16. életévét betöltött személy, aki álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül, továbbá a menedékes, illetve a menekültként vagy oltalmazottként való elismerést kérő személy.
Mennyi? A közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a (2026-ban 242 580 Ft) után a 13% fele.
Amire figyelj: az ilyen közfoglalkoztató kizárólag ezt a kedvezményt érvényesítheti, mást nem.
Kutatók és a K+F tevékenység
Kutatók foglalkoztatása: a vállalkozásként működő kutatóhely érvényesítheti a doktori (PhD) fokozattal rendelkező, vagy doktori képzésben részt vevő kutató-fejlesztő után, a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (645 600 Ft) 13%-áig.
Kutatás-fejlesztési tevékenység: a kifizető érvényesítheti a saját K+F tevékenység közvetlen bérköltsége után, a 13% 50%-áig. Nem vehető igénybe, ha a cég a társasági adóban választotta a K+F adókedvezményt.
Amire figyelj: kutatóknál a doktorjelölt és a PhD-nál magasabb tudományos fokozattal vagy címmel rendelkező is beletartozik. Ha a munkavállalót az időszak egy részében nem kizárólag ilyen munkakörben foglalkoztatták, arra az időszakra nem jár, a munkaviszony kezdő és záró hónapjára viszont az egész hónapra. A K+F-kedvezmény érvényesítése esetén ugyanazt a bért és szochót a társasági adóban nem lehet K+F közvetlen költségeként levonni.
Védett korban elbocsátott köztisztviselők
Kinek? Az a kifizető érvényesítheti, aki védett korban elbocsátott személyt foglalkoztat munkaviszonyban. Költségvetési szerv nem élhet vele. Feltétel, hogy a munkavállaló az igazolás egy eredeti példányát bemutassa a kifizetőnek.
Ki a védett korban elbocsátott? Aki a felmentését közvetlenül megelőzően közszolgálati, állami vagy kormányzati szolgálati, közalkalmazotti, illetve igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott, és betöltötte a 60. életévét. Az igazolást az elbocsátó munkáltató a jogviszony megszűnésének napjáig állítja ki.
Mennyi? A bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér négyszerese (2026-ban 1 291 200 Ft) 13%-a, mindaddig, amíg a munkavállaló nem saját jogú nyugdíjas.
Amire figyelj: az egyszerűsített foglalkoztatás szerinti munkabért nem lehet beszámítani a kedvezmény alapjába. A kedvezményt nem zárja ki, ha az érintett ismételten munkaviszonyt létesít: a saját jogú nyugdíjas jogállás eléréséig tovább érvényesíthető.
Szakirányú oktatás és duális képzés
Kinek? A duális képzőhely érvényesítheti a tanuló, a képzésben részt vevő személy, illetve a hallgató után, akivel szakképzési, illetve hallgatói munkaszerződést kötött. Ez a kedvezmény más kedvezmény mellett is érvényesíthető.
Hogyan? A kedvezmény az önköltség, illetve az alapnormatíva alapján számított összeg, és adó-visszaigénylés keretében a fizetendő szochót meghaladóan is érvényesíthető, sőt a szocho fizetésére nem kötelezett (pl. kisvállalati adóalany) is igénybe veheti. Nem számít bele az a munkanap, amelyre a tanuló munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, a duális napra eső betegszabadság viszont igen. A konkrét összeget a szakma súlyszorzójával az MKIK duális kalkulátorával tudod kiszámolni.
Sikeres szakmai vizsga: legalább hat hónapos egybefüggő szakképzési munkaszerződésnél a már igénybe vett kedvezmény további 20%-a is jár.
Saját foglalkoztatónál teljesített oktatás: ha a képzésben részt vevő az oktatást a saját foglalkoztatójánál teljesíti, és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz, a kedvezmény legfeljebb 12 hónapig érvényesíthető.
Megváltozott munkaképességű tanuló: az arányosítás elmarad, minden érintett nap figyelembe vehető.
Számold ki a kedvezményt
Válaszd ki a kedvezményt, és add meg a havi bruttó bért, kiszámoljuk a kedvezmény mértékét és mellé a fizetendő szochót. Ahol a kedvezmény idővel csökken, ott mindkét időszakot kiírjuk.
Közelítő havi becslés a 2026-os minimálbérrel (322 800 Ft), munkaviszonyra. A kedvezmény alapja a bruttó bér, a kedvezményre irányadó felső korláttal; a fennmaradó rész után 13% szocho fizetendő. Közfoglalkoztatottnál a plafon a közfoglalkoztatási garantált bér (186 600 Ft) 130%-a, vagyis 242 580 Ft. A duális képzés adó-visszaigényléssel működik, ezért nincs a kalkulátorban, arra az MKIK kalkulátora szolgál.
Közös szabályok
- Költségvetési szerv kifizető (a közfoglalkoztatás kivételével) nem érvényesíthet kedvezményt;
- a kedvezmény alapja a számviteli törvény szerinti bruttó munkabér;
- ugyanazon kifizető és munkavállaló közötti ismételt vagy párhuzamos munkaviszonynál a kedvezmény egy hónapban egyszer vehető igénybe;
- a munkáltató személyében bekövetkező változáskor az átvevő munkáltató a fennmaradó időszakra tovább érvényesítheti;
- részmunkaidőnél a kedvezmény alapját nem kell arányosan csökkenteni.
A kedvezmények egy részének érvényesítéséhez igazolás szükséges. A munkaerőpiacra lépőknél a NAV a biztosítotti bejelentés után hivatalból állítja ki és elektronikusan küldi meg az igazolást a kifizetőnek. A védett korban elbocsátott köztisztviselők esetében a NAV hivatalból elektronikusan értesíti a kifizetőt a kedvezmény igénybevételének lehetőségéről. A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nőknél pedig a családi pótlékra való jogosultságot a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság igazolja.
A kedvezmények a munkáltató 13%-os szochóját faragják. A magánszemély oldalán ennek a párja a családi járulékkedvezmény, amely a 18,5%-os TB-járulékot csökkenti, erről a családi kedvezmény és járulékkedvezmény cikkünkben írunk, a tag és az ügyvezető utáni szocho-fizetésről pedig a társas vállalkozók járulékai cikkben.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, a NAV „A szociális hozzájárulási adó” (2026. 01. 16.) információs füzete alapján készült, és nem minősül adótanácsadásnak.
A saját helyzetedre szabott döntésben a Könyvelve.hu könyvelői segítenek, regisztrálj a várólistára.