Ebben a cikkben a társas vállalkozók TB-járulék- és szocho-kötelezettségének alapjait vesszük át, különös figyelemmel arra, hogy a szabályok a foglalkoztatás jellege szerint eltérnek.
Ki számít társas vállalkozónak?
Egy gazdasági társaság tagja alapvetően háromféle jogviszonyban dolgozhat a cégében, és ez dönti el a járulékfizetést is:
A besoroláshoz a jogviszony valódi tartalma számít, nem az, hogy a felek a szerződést minek hívják. Ha a személyes közreműködés egyik keretbe (munkaviszony, megbízás) sem illik, akkor tagi jogviszonyról, azaz társas vállalkozásról van szó.
A részvénytársaság (Rt., Zrt., Nyrt.) szándékosan marad ki: a részvényes tőkebefektetőként nem társas vállalkozó, az Rt. vezetői és dolgozói pedig munkaviszonyban vagy választott tisztségviselőként adóznak.
TB-járulék: 18,5%
Biztosított társas vállalkozóként a 18,5% társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésedre tekintettel megszerzett jövedelmed után fizeted. Hogy pontosan mi a járulék alapja, az a jogállásodon múlik.
Főfoglalkozású tag
Főfoglalkozású vagy, ha a tagi jogviszonyod mellett nem állsz máshol legalább heti 36 órás munkaviszonyban, nem vagy nappali tagozatos tanuló, és nem vagy saját jogú nyugdíjas. Ilyenkor a járulékalapnak van egy alsó határa iEzekben az esetekben csak egy helyen fizetsztöbb cég tagja vagy → a minimum utáni járulékot évente egy helyen, nyilatkozat alapján;egyben egyéni vállalkozó is vagy → eldöntheted, hol fizeted a minimumot., ami attól függ, igényel-e a főtevékenységed legalább középfokú végzettséget:
(minimálbér)
végzettséget igényel (gar. bérminimum)
Példa: annak a társas vállalkozó ügyvezetőnek, aki havi 300 000 Ft megbízási díj ellenében látja el az ügyvezetést, a járulékalapja 322 800 Ft (a minimálbér), mert a tényleges díja ez alatt marad. Ha viszont a jövedelme 500 000 Ft, akkor már a tényleges összeg után fizet: a minimum csak alsó korlát, tehát kizárólag akkor számít, ha a valós jövedelem nem éri el.
A járulékot havonta, nem „göngyölítve" kell megállapítani. Ha egy hónapban nincs jövedelemkifizetés, akkor is legalább az alsó határ után fizetsz; ha pedig egyáltalán nem történik kifizetés, a társaság a minimum utáni járulékot a tag helyett megelőlegezi és befizeti.
Az alsó határt arányosan csökkenteni kell azokra a napokra, amikor például táppénzben, csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díjban részesülsz, katonai szolgálatot teljesítesz, vagy fogvatartott vagy.
Példa: ha a tag egy 30 napos hónapban 12 napig táppénzen van, arra a 12 napra nem kell a minimum után járulékot fizetni. A minimálbérhez (322 800 Ft) igazodó alsó határ ekkor csak a fennmaradó 18 napra jár: 322 800 ÷ 30 × 18 = 193 680 Ft.
Többes jogviszonyban álló tag
Ha a tagi jogviszonyod mellett máshol is biztosított vagy, a minimum szabálya módosul. Két eset van: vagy egyáltalán nem kell a minimum, és a ténylegesen elért jövedelmed után fizetsz, vagy a minimum megmarad, de csak egy helyen kell megfizetned:
Nem kell a minimum, ha…
Tényleges jövedelem után fizetsz
- legalább heti 36 órás munkaviszonyod is van (akár több helyen összeadva);
- nappali tagozatos tanuló vagy (közép- vagy felsőoktatásban, EGT/Svájc is);
Nyilatkozattal rendezhető
Ne fizess kétszer minimumot
- több cég tagja vagy: a minimum utáni járulékot évente egy helyen, nyilatkozat alapján;
- egyben egyéni vállalkozó is vagy: eldöntheted, hol fizeted a minimumot.
Határidő: a nyilatkozatot mindkét esetben a tárgyév január 31-ig kell megtenni.
Nyugdíjas tag
Ha saját jogú nyugdíjas vagy (vagy a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas), kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülsz, nem vagy biztosított, így nem fizetsz 18,5% TB-járulékot.
Kedvezmények
A 18,5%-os járulékból kedvezmények is érvényesíthetők. A leggyakoribb a családi kedvezmény járulékkedvezményként való érvényesítése.
Szocho: 13%
A társaság kifizetőként a tag után 13% szociális hozzájárulási adót fizet. A szocho tehát nem a tagot, hanem a társaságot terheli, a bruttó díjazás felett. A működéséről és mértékéről külön cikkünk szól.
Főfoglalkozású tag
A járulékhoz hasonlóan itt is legalább a minimálbér (középfokú végzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum) az alsó határ, vagyis ugyanaz a 322 800, illetve 373 200 Ft.
Többes jogviszonyban álló tag
Ugyanazokban az esetekben, amikor a járuléknál sem kell a minimum, a szochót is a tényleges jövedelem után kell megfizetni.
Nyugdíjas tag
A saját jogú nyugdíjas tag díjazása után a társaságnak nem keletkezik szocho-kötelezettsége, és egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie.
Kedvezmények
A 13%-ból bizonyos esetekben kedvezmény érvényesíthető, ezeket a szocho-kedvezmények között vettük végig.
A tag díjazásának teljes terhe
A minimum feletti részben a tag díjazását ugyanaz a három teher terheli, mint egy munkabért: a bruttóból levonják a TB-járulékot és az SZJA-t, a szochót pedig a társaság fizeti a bruttó felett. Egy csíkon, szemléltető arányokkal (kedvezmények nélkül):
Bevallás és befizetés
Ez a cikk tájékoztató jellegű, a NAV „A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetése” (2026. 01. 09.) információs füzete alapján készült, és nem minősül adótanácsadásnak.
A saját helyzetedre szabott döntésben a Könyvelve.hu könyvelői segítenek, regisztrálj a várólistára.