Az átalányadó az egyéni vállalkozók legnépszerűbb adózási formája — nem véletlenül: kiszámítható, viszonylag egyszerű, és sok tevékenységnél kifejezetten kedvező. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hogyan működik, és minek érdemes utánaszámolni, mielőtt választod.
Hogyan működik az átalányadózás?
Az átalányadózás lényege, hogy nem a tényleges költségeiddel számolsz el, hanem a bevételedből egy törvényben rögzített költséghányadot vonhatsz le. Ami marad, az a jövedelmed — ez után fizeted az adót és a járulékokat.
A költséghányad a tevékenységedtől függ:
- 40% — az általános szabály, a legtöbb szolgáltatás ide tartozik;
- 80% — a törvényben felsorolt tevékenységek (például egyes ipari, mezőgazdasági, fuvarozói körök);
- 90% — kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén.
Minél magasabb sávba esel, annál kisebb a jövedelemnek számító rész — vagyis annál kevesebb az adód.
Az adómentes rész
Az átalányadó egyik legnagyobb előnye az éves adómentes jövedelemhatár: a jövedelmed egy része után egyáltalán nem fizetsz személyi jövedelemadót. A pontos összeg évről évre a minimálbérrel együtt változik, ezért érdemes az aktuális értékkel számolni.
Tipp: ha év közben indítod a vállalkozásod, az adómentes keret nem arányosodik — ez az indulás időzítésénél is szempont lehet.
Mire figyelj a járulékoknál?
Főállású egyéni vállalkozóként akkor is fizetsz járulékot, ha éppen nincs bevételed — a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) utáni minimum-járulék ilyenkor is jár az államnak. Mellékállásban ez a teher jóval kisebb, ott csak a tényleges jövedelem után fizetsz.
A bevallások negyedéves, illetve havi ritmusban követik egymást — pontosabban:
- negyedévente SZJA-előleget fizetsz,
- havonta jön a járulékbevallás (58-as nyomtatvány),
- év végén pedig az éves SZJA-bevallásban áll össze a teljes kép.
Kinek éri meg?
Ökölszabályként: ha a tényleges költségeid alacsonyabbak, mint a rád vonatkozó költséghányad, az átalányadó valószínűleg jól jár neked. Egy szolgáltató, akinek alig van kiadása, a 40%-os sávval is jövedelme közel felét „költségeli“ — papírok gyűjtögetése nélkül.
Ha viszont sok az anyagköltséged vagy alvállalkozód, érdemes a tételes költségelszámolással is összevetni a számokat, mielőtt döntesz.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. A saját helyzetedre szabott számításban a Könyvelve könyvelői segítenek.